Ugrás a tartalomhoz

Berecz Frigyes

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Berecz Frigyes
BHG Híradástechnikai Vállalat vezérigazgató
Hivatali idő
1981 – 1986
ElődIklódy Gábor
UtódKovács Kálmán
Magyarország miniszterelnök-helyettese
Hivatali idő
1986. december 30. – 1987. december 16.
Magyarország ipari minisztere
Hivatali idő
1987. december 16. – 1989. május 10.
ElődKapolyi László
UtódHorváth Ferenc
BHG Híradástechnikai Vállalat vezérigazgató
Hivatali idő
1990 – 1990
ElődKovács Kálmán
UtódMikics László

Született1933. március 20.
Budapest
Elhunyt2005. december 7. (72 évesen)
PártMagyar Szocialista Munkáspárt

Foglalkozás
  • igazgató
  • politikus
IskoláiBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (–1964)

Berecz Frigyes (Budapest, 1933. március 20. – Budapest, 2005. december 7.) magyar gazdasági vezető, politikus, miniszterelnök-helyettes (1986–1987), ipari miniszter (1987–1989), az MSZMP tagja.

Életpályája

[szerkesztés]

A polgári iskola elvégzése után a Posta műszerész iparitanuló iskolájában tanult. 1949-ben műszerészsegédként végzett. A katonaság utána a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárban helyezkedett el műszerészként. Esti iskolán leérettségizett.[1] 1964-ben a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán végzett,[2] majd gazdasági mérnöki képesítést is szerzett. 1972-ben a gyár pártbizottságának agitációs-propaganda titkára volt.[3] 1973 decemberében a BHG termelési igazgatójának nevezték ki.[4] 1976-ban műszaki igazgató és vezérigazgató-helyettes lett.[5] 1980 márciusában az MSZMP központi bizottságának tagja lett.[6] Ugyanebben az időszakban az MTA távközlési rendszerek bizottságának lett a tagja.[7] 1981 januárjától a BHG vezérigazgatója lett.[8] 1985-ben a pártkongresszuson ismét beszavazták az MSZMP KB-be. 1986 márciusától az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság Plénumának tagja lett.[9] 1986 júniusában bekerült a Magyar Kereskedelmi Kamara elnökségébe.[10] 1986 decemberében a minisztertanács elnökhelyettesévé (miniszterelnök-helyettes),[11] majd rövidesen a Lázár-kormány gazdaságfelügyeleti bizottságának elnökévé nevezték ki.[12] Kapolyi László utódjaként 1987. december 16. és 1989. május 10. között ipari miniszter volt. Ezen a poszton őt Horváth Ferenc követte. 1990-ben ismét a BHG vezérigazgatója lett, de orvosai tanácsára néhány hónap után távozott a posztról, de 1992-ig vállalat munkatársa maradt.[13]

Művei

[szerkesztés]
  • Tévúton. Harminc hónap három kormányban; Magvető, Bp., 1990
  • Rózsaszín báróság. Kontraszelektálódásom története; magánkiadás, Bp., 2007

Díjai, elismerései

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A szakma ifjú mestere. Ország-Világ, III. évf. 40. sz. (1959. október 7.) 7. o.
  2. Berecz Frigyes: Az elektronikus kapcsolástechnika megjelenése és elterjedése Magyarországon. Híradástechnika, XXXV. évf. 11. sz. (1984. november) 484. o. Hozzáférés: 2024. április 20.
  3. Tartalmas hétfő délutánokért. Népszabadság, XXX. évf. 209. sz. (1972. szeptember 5.) 5. o.
  4. Személyi és vállalati hírek. Figyelő, XVII. évf. 50. sz. (1973. december 12.) 23. o.
  5. Személyi és vállalati hírek. Figyelő, XX. évf. 21. sz. (1976. május 26.) 23. o.
  6. A kongresszus záróülése. Népszabadság, XXXVIII. évf. 74. sz. (1980. március 28.) 5. o.
  7. A Magyar Tudományos Akadémia Almanachja 1980. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1980. 287. o. ISBN 963 05 2828 2  
  8. Figyelő. Személyi és vállalati hírek, XXV. évf. 4. sz. (1981. január 28.) 17. o.
  9. Közlemények, hírdetmények. Magyar Közlöny, 9. sz. (1986. március 20.) 259. o.
  10. A Magyar Kereskedelmi Kamara új vezetősége. Világgazdaság, XVIII. évf. 119. sz. (1986. június 23.) 1. o.
  11. A kormány új tagjainak eskütétele. Népszabadság, XLIV. évf. 307. sz. (1986. december 31.) 1. o.
  12. Ülésezett a Minisztertanács. Magyar Nemzet, L. évf. 13. sz. (1987. január 16.) 3. o.
  13. A rózsaszín báró. 168óra, IX. évf. 30. sz. (1997. július 29.) 18. o.
  14. Kitüntetettek. Műszaki Élet, XXXIII. évf. 12. sz. (1978. június 16.) 5. o.
  15. Kitüntetések április 4. alkalmából. Magyar Hírlap, XVI. évf. 79. sz. (1983. április 3.) 2. o.
  16. Eötvös Loránd-díjakat adtak át. Magyar Hírlap, XIX. évf. 78. sz. (1986. április 3.) 3. o.

További információk

[szerkesztés]